Csőtörésre felkészülni nem lehet, még annak ellenére sem, hogy legtöbbször nem véletlenül következik be. Annak, hogy a csövekből elkezd szivárogni vagy akár ömleni a víz, számos oka lehet, de annyi biztos, hogy a cső károsodása miatt történik. Az elöregedett csövek rozsdásodására és kilyukadására a műanyag csövek elterjedésétől vártuk a megoldást, de mára kiderült, hogy szinte mindegy, miből készül a vízvezeték, a csőtörés így is, úgy is az egyik leggyakoribb káresemény.
Csőtörésre utaló jelek
Bár a csőtörés kialakulása hosszú folyamat végeredménye, a legtöbbször csak akkor lépünk közbe, mikor a baj már megtörtént. Talán figyelmen kívül hagyjuk, hogy vizesedni kezd a mennyezet vagy a padló. Eleinte nem törődünk a kis folttal, de amikor már áll a víz a konyhában vagy a fürdőszobában, akkor nincs, akit ne sokkolna a tény, hogy márpedig itt csőtörés van.
Persze, az sem biztos, hogy szemmel látható jelek árulkodnak róla, hogy a víz valahol elszivárog. Rejtett csőtörésnél általában a megnövekedett vízszámla vagy az alacsony víznyomás kelti fel a tulajdonosok gyanúját. Amint felmerül a csőtörés lehetősége, cselekedni kell, hiszen a halogatással, a felesleges várakozással csak magunknak ártunk és a javítás költségeinél nagyságrendekkel nagyobb kiadást kockáztatunk. Ez pedig biztosan nem áll érdekünkben.
Mi okozza a csőtörést?
Csőtörés ellen lehet is védekezni meg nem is. Sajnos, csak a legritkább esetekben megelőzhető, hiszen az évtizedekkel ezelőtt lefektetett csövek rendszeres ellenőrzését és karbantartását, meghibásodás észlelése esetén a cseréjét elvárni a lakástulajdonosoktól elég logikátlan volna. Természetesen létezik a módja megelőzésnek is, pl. a csövek szakszerű lefektetése és összeillesztése. A kivitelezési hibákból adódó csőtörések sajnos gyakoribbak, mint gondolnánk. A vezetékek anyaga is befolyásolhatja, hogy mekkora eséllyel kell szembenéznünk egy csőtöréssel. Sokáig a műanyag csöveket tartották a legmegbízhatóbbnak, ám mint kiderült, hőtágulás és szilárdság tekintetében is hagynak maguk után kívánnivalót.
Ezzel szemben az acélcsöveket egyik sem fenyegeti, a rézcső élettartama is tartós, de napjainkban a polietilén csövek váltak a leginkább elterjedté, melyek sok tulajdonságukban lekörözik a rézcsöveket is, pl. nem áll fenn náluk a szétfagyás veszélye. Az ólomcsövek a leginkább hajlamosak a csőtörésre, már csak élettartamuknál fogva is, hiszen ezeket csak a 20. század közepéig használták. Ha régi épületben lakunk, a csöveket ezért és egészségünk érdekében is érdemes ellenőriztetni, hiszen az ólom komoly problémák forrása lehet.
A vízvezetékek folyamatos használatában vannak, gondoljunk csak a szennyvízvezetékre, az ivóvizet szolgáltató nyomóvezetékre, a fűtés és a klíma vezetékeire. A földbe fektetett vascsöveket a rozsda szó szerint megeszi, és hiába a végtelenségig tartós kötés, bizony kilyukadnak. Műanyag csöveknél általában gyártási hiba okozza a problémát, ez az, amit még a csöveket lefektető szakember sem láthat előre.
Ezeken a tényezőkön kívül a dugulás, a fagyás és a gyökérbenövések is gyakran okai a csőtöréseknek. A fagyás elsősorban a fűtetlen helyiségben lévő csöveknél fordul elő, mint a pince, a padlás vagy az ősszel magukra hagyott nyaralók. A gyökérbenövéseket megelőzhetjük azzal, hogy vízvezetékek közelébe nem ültetünk később terebélyes gyökérzetet eresztő fákat, de a már meglévő fák gyökereit természetesen nem tudjuk szabályozni. A dugulás a csőtörés kiváltó okai közül a legkönnyebben megelőzhető eshetőség, hiszen csak rajtunk múlik, hogy mit engedünk a lefolyóba a konyhában és a fürdőben.
A csőtörés megszüntetése
Ha már nyakunkon a baj és a megelőzés legfeljebb késő bánat, egyetlen cél lebeghet a szemünk előtt: a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megszüntetni a csőtörést. Első lépésként a vizet kell elzárni a házban, mégpedig a központi vízzárónál. A főcsap mellett a bojler kikapcsolását se felejtsük el, mert víz hiányában kiéghet a pumpája.
Innentől kezdve a feladatot legjobb a vízvezeték szerelő szakember kezébe adni. A vízvezeték szerelő tudja felderíteni a csőtörés pontos helyét, melynek egyik legegyszerűbb módja a szakaszolás. Nyomóvezetékben bekövetkezett csőtörésnél alkalmazhatjuk ezt a módszert, ha a hálózat egyes szakaszait külön le lehet zárni csapokkal. Ha ez nem járható út, akkor a nyomvonal keresés következik, hogy meg lehessen állapítani, pontosan hol futnak a föld alatt a csövek. Gyakran ugyanis problémát jelent, hogy a korábbi tulajdonosok végezték a vízvezeték kialakítását, a jelenlegi lakók pedig nem tudják, hol futnak a csövek a falakban vagy a földben.
A vízvezeték szerelő akusztikus keresést is bevethet, melynek során az elszökő víz hangját méri be egy műszerrel. Ahol a leghangosabb, ott van a csőtörés vagy csőrepedés. Egy másik eszköz, amivel a mai modern vízvezeték szerelők fel vannak vértezve, a hőkamera. Ez nem csak az ő munkájukat könnyíti meg, de azokon is segít, akik elszenvedői a csőtörésnek, hiszen lehetővé teszi a falbontás elkerülését. Hőkamerával a padlóban és a falakban futó vezetékeket tudják feltérképezni, általában központi fűtés és padlófűtés esetén alkalmazzák.
A kamerás csővizsgálat szintén egyre elterjedtebb módszer, mégpedig a szennyvízcsőben bekövetkezett csőtörés felderítésére. Feltétele az, hogy a cső legalább 4-5 cm átmérőjű legyen, hogy a kamera akadály nélkül tudjon haladni benne. Ezzel az eszközzel a még dugulást nem okozó, de annak esélyét már nagyban megnövelő lerakódások is felfedezhetők, ezzel tehát nemcsak a duguláselhárítást, de a megelőzést is segíti.
Érdekesség a csőrepedesekről
Vízvezeték szerelő szakembereink megállapításából kiderült, hogy a csőrepedések és szivárgások jelentős része nem a lefektetett szál csöveken keletkeznek leggyakrabban, hanem a csőkötések, elzárók és idomok környékén. Fontos alapfogalmak tisztázása itt: gyakori kérdések a vízvezeték szerelésben.
Csőtörések felderítése Budapesten és Pest megyében rövid határidővel. Vízvezeték szerelő szakembereink gyorsan, garanciával vállalnak lakáson belül és épületen kívül vízvezeték és csatorna javítást és csőtörés megszüntetést.
